Amikor csak tudnak mellettem vannak, figyelnek, villogtatnak és bolddogan ölelgetik egymást. Anyu és Apu, így hívják őket. Vigyáznak rám, szeretnek és etetnek. Bár én még mindig félek és egy kicsit még furcsán nézek rájuk. Meg i szúrom őket rögtön ha túl közel jönnek. Engem csak ne tutujgasson senki. Nagy sün vagyok én már…

2008. július 13. Győr – Budapest


Valami hangos zúgás mellett új környezetbe kerültem. Más illata volt a levegőnek. Nagy tér, de nem füves, és még csak nem is nedves. Érzem az eső illatát, de minden száraz. A doboz felborult és én elindultam kifele. Ott volt egy új idegen, vele még nem találkoztam. De valami nagyon erős illata volt a kezének, így hát beleharaptam, nem volt finom, így el is engedtem. Este nagyon sok finom falatot kaptam. Építettem magamnak egy kezdetleges kuckót, közel egy fémes izéhez, ami mindig tele van finom falatokkal. A világos hajú edénykének hívja, hát akkor legyen edény. A világos hajú mindig azt hangoztatja hogy „anyu hoz neked valami finomat” és aztán kapok is tőle egy tücsköt vagy gilisztát. Tehát akkor ő az anyu. Van egy apu is. Ő nagyon szeret minket fénnyel villogtatni, de hát ennek is biztosan van értelme…


 

(Tudom hogy nem napi frisseségű a téma... de majd előbb utóbb behozom...)

2008. július 12. Győr


…aztán hirtelen hárman vagy négyen körbeálltak, gügyögtek és valami rongyot raktam rám. Nem sok mindent láttam, hiszen az egyik szemem csukva van, nem tudom kinyitni és azt a sokkot se hevertem még ki hogy egy kutya megtámadott... Ezek után csak annyit éreztem, hogy repülök… majd valami furcsa apró kis helységbe találtam magam, amiből persze simán kimásztam, bele egy idegen kezébe… futottam, futottam, de mindig a kezébe lukadtam ki… végül egy nagyobb helységbe kerültem, – ahogy ők mondták – dobozba.

Az egyik idegen, Pöntyinek nevezték a többiek, hozott nekem egy kis edénykébe tejet. Te jó ég, a sok újdonságtól el is felejtettem milyen éhes is vagyok. Gyorsan megittam. Hm, még egy adag! SZUPER!!! Na, alszom egy kicsit…

Este van, még mindig abban a „dobozban”, vagy miben vagyok. Nézd már, engem figyelnek ketten is… egy világos hajú és egy bongyorka. (Ezt nem tudtam kihagyni). Bedobtak néhány gilisztát, te jó ég, kezdek jóllakni, de azért ki akarom innen kerülni, még mindig éhes vagyok… Hihi, még egy giliszta, és még egy. Finom falatok.